"31Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. 32Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. 33A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. 34Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! 35Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. 36Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. 37Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? 38Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? 39Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? 40A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. 41Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. 42Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. 43Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. 44Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? 45Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. 46Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.” /Mt 25, 21-46/
Tegnapi Szentliturgán ez a fejezet szerepelt és bizony néhány igencsak aktuális gondolatot ébreszt a figyelmes olvasóban. Vegyük csak részleteiben:
Már egyes ikonosztázionunkon létező ábrázolás Krisztus, ahogy a nyitott Evangéliumos könyvvel áll, melyen ez olvasható: "Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!" A beszédben miértet utána Jézus felsorolja. Az igazak pedig nincsenek eltelve maguktól, ezért megkérdezik Tőle, hogy mikor cselekedték ezeket? Jézus pedig látva, hogy nem álszerénységből kérdezik, megmagyarázza. Az igazak így örök életre mennek. Ez eddig tiszta, nézzük a másik oldalt! "Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült." Az igazaktól eltérően a hamisak megjátszák a hülyét: "Uram mikor láttunk... ...és nem voltunk szolgálatodra?" Pedig (szubjektív véleményem szerint!) pontosan tudják, hogy mi is a baj. Ezzel a "nem vettem észre" szereppel megpróbálják elkendőzni a balhét, ahogy anno elfojtották a lelkismeretüket is a segítség megtagadásával. Konkrétan megpróbálják becsapni Krisztust. Ügyes trükk és átlag emberrel ez még működhetne is. Ezek után a hamisak az örök büntetésre jutnak.
Miért is kerül szóba ez a bibliai fejezet? Mert ezen a téren kis hazánk is eléggé kutyaszorítóban van...
Őket befogadták azok, akiknek lehetőségük és hatalmuk is volt hozzá? Miért nem? Mert ezt írja elő a mindenható kormány? Manapság az az elfogadott, hogy gyűlölködünk és fantomrémségektől védve az országot üldözöttekkel bánunk embertelen módon? Pedig Krisztus bennük is megvan ám! És amit közülük is(!) a legkisebbnek nem tesznek meg, Jézussal nem teszik.
Jézus az utolsó ítéletkor nem azt kérdezi majd, hogy hithű katolikus/ortodox/protestáns voltál-e? Nem azt kérdezi, hogy mennyiszer imádkoztad el a Miatyánkat. A kérdés sokkal inkább arra irányul, hogy mit tettél/nem tettél az esetettekért, a gyengékért, a betegekért, azokért, akik segítségre szorultak amikor találkoztak veled? Mit válaszolnál Neki?
