Újabb adag gyűlt össze a gyakoris valláskritikus, illetve vallással kapcsolatos kérdésekből, amit most megosztok a Kedves Olvasókkal. Mivel rengeteg kérdés került kiválogatásra, ezért nem mindet teszem be ebbe a bejegyzésbe, maradjon későbbi részekre is. Ezek megválaszolása már így is épp elég lesz, nekem is vannak korlátaim.  A rendszer az előzővel megegyező lesz.

1. Mi értelme a vallásoknak? A mostani tudomány, már szinte mindenre talált magyarázatot, mégis rengeteg ember vallásos. Vakon hisznek egy hihetetlen sikerű mesének. Gondolom régen egyszerűbb volt mindenre azt mondani, hogy „Isten volt”, és nem gondolkodtál rajta többet. Ennyire egyszerű. Nem véletlen, hogy az emberiség nagy koponyái „vallástalanok” voltak. Nehéz egymásnak ellentmondó könyveknek hinni.

Gyakran elhangzó kérdés ez, amire most ebben a bejegyzésben reagálok, mint a tudományt szerető, és sok téren megismerni vágyó keresztény ember. Az én megtérésemnek pont az adott alapot, hogy a tudomány, bár sok mindenre talált magyarázatot, de a legelgondolkodtatóbb kérdésre nem: „Miért vagyunk a világban, mi az életünk értelme?” Mellőzük szépen azt a szépen hangzó, de semmit mondó dumát, hogy „Az az életünk értelme, hogy értelmet adjunk neki.” Ezt kiskamaszok Facebook oldalán még el is fogadnám, mint bölcselkedésnek szánt kísérletet, csak választ nem ad a kérdésre, sokkal inkább a választól való kitérésnek tűnik. A tudomány a hogyanra ad választ, a miértre nem. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg tudományos nagykoponya valamilyen vallás tagja. Tehát nem igaz, hogy a tudományos élet csúcsán csak ateisták vannak. Persze, az ősember a villámcsapást gondolhatta az égi erők megnyilvánulásának, ma már tudjuk, hogy egy természeti jelenség. De milyen sok ember van, aki a tudományban hisz vallásos szintű vak bizalommal? Aki egyáltalán nem ért hozzá, kétség kívül elhiszi, hogy van kvantumfizika és részecskegyorsítás, de gőze sincs, miről van szó. És soha nem érti meg. Mégis elfogadja, mert a tudomány ezt mondja, hogy van ilyen, működik. Vizsgálni és ellenőrizni a tudomány-hívő úgysem fogja, mert nem szakember a témában. Ezen a téren ő is megmarad a hit szintjén. Ezzel semmi baj nincs, nem kell feltételezni, hogy minden kamu, ami körülvesz. Csak akadnak dolgok az életben, még a tudományon belül is, amik esetenként ellentmondásosnak tűnnek. A szakemberek (akik egész életüket erre adták) meg tudják fejteni, de a közönséges laikus nem, ők mihez kezdjenek ezekkel? Az Istenbe vetett hit (mellesleg Isten létét tudományosan cáfolni nem lehet) miért lenne lebecsülendőbb, mint a tudományos felfedezésekbe vetett hit?

2. Szóval a szabad akarat miatt halnak meg halálos betegségekben és véletlen balesetekben? Hol van Isten ilyenkor, ha létezik egyáltalán? Ki látta?

Szintén nem ritkaság az, amikor az emberek hibáiért, bűneiért, döntéseiért és az azokkal járó következményekért az Istent hibáztatják és túlértékelik a földi élet fontosságát. A halálos betegségek kialakulásáért rengeteg tényező közrejátszik, felsorolni szinte lehetetlen mindet. De mind visszavezethető valami logikus eredetre és eseményre, helyzetre, és bizony emberi döntésre is. Igen, gyerekek esetén is. Fájdalmas és szörnyű egy ember elvesztése betegség miatt. De felejtsük el azt a tévhiedelmet, hogy az Isten nyomkodja szórakozásból a „kórság szórása” gombot. A balesetek szintén a legtöbb esetben emberi döntés (legtöbbször mulasztás) következményei, melyekben a fizikai törvények is közrejátszanak. Tehát a kérdésre röviden válaszolva: a szabad akaratunkból meghozott döntéseink következményei lehetnek negatívok is, ez megeshet. Emiatt az Istenre mutogatni viszont gyerekes dolog. Az ember hibájáért az ember felelős. Isten tiszteletben tartja a szabad akaratot, még akkor is, ha az rossz az embernek. Kedves Kérdező, biztos vagyok benne, hogy te harcolnál a legharsányabban akkor, ha bárki, bárhogy korlátozná a szabad akaratodat. És ki látta Istent? Jézus biztosan, bár neki ezen a téren előnye van. 

3. Csak keresztények írjanak ide! Hogyan reagáltok, ha valaki említené az evolúciót és, hogy a Biblia egy mesekönyv? Kezdő keresztényként mondom, hogy a Biblia még mindig NEM mesekönyv, és soha nem is lesz az!

A frissen megtértek lelkesedése figyelhető meg. Ez általános jelenség és személy szerint örülök neki, bár pont a nagy lángolás miatt kell lelki vezetés a neofitáknak. A kérdésre röviden válaszolva: Elnézném a bizonyos valakinek, hogy mesének tartja a Szentírást. Mint gyakorló, és nem újdonsült keresztény, nekem semmi bajom az evolúció elmélettel, személy szerint elfogadom (nagyon szeretem Darwin, A fajok eredete című könyvét). Mivel tudom, hogy az evolúció elmélet, és az, hogy Isten teremtette a világot nem zárja ki egymást. A Szentírás nem mese, ezt is vallom. De a teremtés történetet csak az hiszi úgy, ahogy le van írva, aki szó szerint értelmezi a Biblia minden sorát, ami viszont téves gondolkodás. A hat napos teremtéstörténet nem arról szól, hogy HOGYAN teremtette Isten a világot, hanem (hangsúlyozom nagybetűvel) hogy ISTEN TEREMTETTE a világot. A hat napos gyurmázás jelképes, hogy a lényeget a legegyszerűbb ember is megértse. Emiatt nem kell mesekönyvnek hinni a Szentírást és nem kell savval locsolni az evolúció elméletet.

4. Vallásosak! Miket lehet köszönni amit a tudomány meg tudott csinálni, de a vallás soha nem? A vallás butítja a fajt, de a tudomány állandóan csak segíti. De a vallás sohasem segíti.

Népszerű kritika ez is, bár elég egyszerű gondolkodásra utal. Figyelmen kívül hagy több dolgot is. Például, a vallás erkölcsi alapot ad, ami a társadalom és civilizáció alapja. „Ne ölj!” Ez a jól ismert vallásos parancsolat önmagában sokat tesz azért, hogy a szomszéd ne szúrhasson szíven csak úgy késsel, mert rossz napja van. Az erkölcsi alapú szabályok és törvények nélkül (melyeket a vallás motivált) a társadalom és a civilizáció is összeomlana, tehát ez a „vallás sohasem segíti” a fajt érvelés alapjaiban téves. Arról nem is beszélve, hogy a vallás bizony a tudományt nem zárja ki, sőt! Támogatja sok esetben. Pl. a kora középkorban, a zűrzavaros időkben, Róma bukása után a kereszténység őrzött meg sok mindent a rómaiak által ismert tudományból a gyógyászat, építészet, technológiai eszközök terén. Ez lenne az, ami butítaná a fajt? Galilei kutatásait a Katolikus Egyház támogatta anyagilag. Az Egyház manapság is támogatja a tudomány fejlődését, tanít, gyógyít, segít (lásd iskolák, kórházak, szociális segítség). És bizony ne higgyük, hogy a tudomány soha nem tett semmi emberiség ellenes dolgot, például a haditechnológia fejlődése jól példázza ezt. Egyre könnyebben, egyre több embert megölni, minél gyorsabban, ez nem árt a fajnak? Ne hivatkozzunk ilyenkor a természetes szelekcióra, mert az nem erről szól!

5. Létezik egoista vallás? Vagy ha szeretnék egyet, akkor nekem kell azt létrehoznom saját magamnak?

Őszintén szólva, nehéz eldöntenem, hogy a kérdező trollkodik, vagy komolyan gondolja? Most feltételezem az utóbbit, ez esetben a válaszom: nem tudok róla, de ha nagyon szeretnéd, hajrá! Előre szólok, vallást alapítani nem olyan könnyű, mint elsőre tűnik. Arról nem is beszélve, hogy a hívek kiben hinnének? Benned, vagy önmagukban? Mire jutnátok?

6. A bálványimádság azt jelenti, hogy templomba is tilos menni?

Tipikus esete annak, amikor valaki nincs tisztában egy kifejezés jelentésével. A kérdező a bálványimádásra gondolt. Ez azt jelenti, hogy egy ember alkotta valamit, vagy természeti jelenséget (a lényeg az, hogy teremtett dolgot) tekint az illető a teremtőjének és élete fenntartójának. Aki azt hiszi, hogy a templom az Isten, az bálványt imád. De ilyen esetről még sosem hallottam, tehát nem kell félni, templomba menni szabad. Az átlag keresztény nem a templomot imádja, hanem az Istent. A templom az Isten háza, és a közös istenimádat, imádság helye. Baromi nehéz kereszténynek lenni egyedül. Közösségben jobb is, könnyebb is, ezért is járnak össze a hívek a templomokban.

7. Hogy is van ez keresztények? Az Istenetek elvileg mindenható. De itt a bizonyíték, hogy nem létezhet mindenható Isten (itt a kérdező kis „i” betűvel írta, én erre nem vagyok hajlandó): Isten tud csinálni olyan sziklát, amit ő nem tud felemelni? Ha tud, akkor nem mindenható, hisz nem tudja felemelni. Ha nem tud, akkor sem mindenható, mert nem tud ilyet csinálni.

Ez a kérdés nyilván kötözködés, mégis válaszolok rá, mert nagyon gyakori próbálkozás az Isten megcáfolására. Röviden a válasz: Tud olyan sziklát teremteni, amit nem tud felemelni. És fel tudja emelni. Igen, úgy, hogy nem tudja. Ez ellentmondásos, tudom. És mégis képes rá úgy, hogy nem képes rá. Mert Isten mindenható. A mindenhatóság azt jelenti, hogy bármire képes, semmi sem lehetetlen számára. A teremtett világ törvényei az Istent nem korlátozzák semmiben. Ezt ésszel felfogni nem könnyű (nem is lehet), és megértem, ha valaki ezt nem fogadja el válasznak. De Isten mindenhatóságát kijátszani nem lehet, ez viszont biztos.

8. Jézus Krisztusnak, az Élő Isten Fiának, miért kellett meghalni a kereszten? Miért nem valami mást választott, ami nem fájdalmas?

Van úgy, hogy a keresztények is elgondolkodnak azon, miért úgy alakult a megváltás, ahogy… ahhoz, hogy ezt kibogozzuk, messzebbre kell mennünk: Isten többször is szövetséget kötött az emberrel. Elég a Noéval kötött egyességre gondolnunk, vagy Ábrahámmal kötött szövetségére. De az ember kikövetelte Istentől, hogy a környező népekéhez hasonló, szigorú szabályok legyenek, és ezek megszegése komoly és súlyos büntetéssel járjon (lásd később a mózesi törvények). Ezek után az ember megszegte az összes törvényt és Isten igen kínos helyzetbe került. Mit tegyen most? Kiharcolták a törvényeket, kötelezték magukat rá, de nem tartották be. Isten nem csinálhat segget a szájából azzal, hogy a bűnnek nincs következménye. És ekkor jött a megváltás terve: megtestesül közénk, felveszi az emberi természetünket és ő maga szenvedi el azt a büntetést a nevünkben, ami nekünk járna. Na EZ Jézus kereszthalála. A büntetésnek arányban kell lennie a bűnnel. És az Isten (Jézus személyében) bevállalta helyettünk, emberként, a legmegalázóbb és legfájdalmasabb halálnemet, amit akkor és ott ismertek, mert szeret minket minden hibánk és vétkünk ellenére, nem akarta, hogy mi szenvedjünk így. Egy sima álomba halás hol lett volna megváltás? Isten maga döntött úgy, hogy értünk és helyettünk szenved kereszthalált.

9. A hat napos teremtéshez mi köze ahhoz, hogy a világ 6000 éves? Azoktól kérdezem, akik ebben hisznek.

Én ugyan nem hiszek ebben, de válaszolok rá. Ezt csak a Szentírást szó szerint értelmezők hiszik, pl. Jehova Tanúi. Nincs köze a hat napos teremtésnek a Föld vélt korához. Persze vannak olyan szektás irányzatok, melyek azzal érvelnek, hogy a hat napos teremtés nem hatszor 24 órát jelent, hanem sokkal többet, de az már részletkérdés. Mi katolikusok, nem hisszük, hogy a Föld hatezer éves lenne, elfogadjuk a jelenlegi tudományos megállapítást a Föld koráról. És nem szó szerint vesszük a teremtési történetet sem, tehát ez a két rész (ahogy fentebb megállapítottuk) semmilyen összefüggéssel nem bír.

10. Ha a Biblia Istentől való, akkor miért nem írta bele a többi eseményt is? Például a Holdra szállást, világháborúkat, koronavírust, stb.

A Biblia Isten szava, ezt mi keresztények hisszük. Hogy miért nem szerepelnek benne a fentiek és még sok más? Mert semmiben sem járulna hozzá az üdvösségünkhöz. A Biblia az Isten-ember kapcsolatról szól, nem egy világtörténelmi áttekintésről és nostradamusi jóslattárról. Minden ember személyes üdvösségéhez szükséges dolog benne van. Ennél több nem kell, arról nem is beszélve, hogy targonca kéne a szállításához, olyan vastag lenne, ha minden egyes történelmi esemény (csak napjainkig, hát még utána!) írva volna, ahogy helytelenül mondani szokás. 

Ez a mai termés a témában. Itt is volt sima vallással kapcsolatos kérdés, kritikus kérdés és szimpla kötözködés is.