Nos, meglehetősen rég írtam már bejegyzést és ezért elnézést is kérek... mentségemre szóljon, hogy munka után örülök, hogy élek és inkább pihenek, mint billentyűzeten kopogjak hosszasan. :$

Nos, sok minden történt az elmúlt hetekben, többek között egy cserkésztáborunk is volt. De erről most (és később) inkább nem írnék, akit érdekel, az rövid beszámolót olvashat Xinaf világában. :)

Amiért most mégis írok egy kis elmélkedés lesz. Összehasonlítok két roppant király és szörnyűséges fantasy-lényt, melyek a maguk nemében abszolút egyedülállóak (és bármelyikükkel való találkozás katasztrófához vezet, jobb esetben halálhoz). Az elemzés után egy kis szubjektív észrevétel következik, hát csapjunk bele!

Első célpontunk K.B. Rottring J.K. Rowling híres könyvsorozatának a Harry Potter történetek legvisszataszítóbb lényei, nevezetesen a dementorok.

Mi a dementor? Ők az Azkaban nevezetű varázslóbörtön őrei. Legalábbis ebben a feladatkörben szolgálják az emberek (varázslók) társadalmát. Viszont ha a dementort, mint lényt vizsgáljuk, státusztól függetlenül, akkor derül ki igazából, miféle valami ez. A dementor ugyanis egy félig-meddig légies, félig meddig nagyon is anyagi testű parazita. Külsőre magas, sötét csukjás alaknak tűnik, mely a föld fölött siklik hangtalanul. Bő, foszladozó köpenye ujjából vékony, csontokra feszült, elhalt kezei látszanak ki, melyek olyan hidegek és rothadók, mintha egy vízihulla kezei lennének. Felbukkanásuk jellegzetes jelei:

- szinte tapintható sötétség borít be mindent, mintha a lámpák kialudnának a csillagokkal együtt

- a levegő fagyosnak és hűvösnek hat

- a területen tartózkodókat csupa negatív emlék és érzelem borítja el, mintha egy csapásra minden öröm eltűnne a világból

Életmódja (már amennyiben élőnek tekinthető) semmi és senki előnyére nem válik, arról nem is beszélve, hogy különösen értelmesnek sem tekinthető. Valamennyi intelligenciája azért van, mert a dementor érti az emberi beszédet és utasítást jól teljesít, amennyiben úgy érzi, hogy az adott parancsot teljesítenie kell. A varázslók (és itt a Mágiaügyi Minisztérium tisztviselőit értem) csak igen erélyesen és nehezen tudják kordában tartani őket és uralkodni felettük, mivel ezek a fantomszerű izék mindig, minden esetben azt az alkalmat várják és lesik, amikor parancsolóik nem elég erősek, hogy rendelkezzenek felettük. Ha ez megtörténik, azonnal elszabadulnak és fajtársaikon kívül veszélyt jelentenek mindenkire és mindenre, melynek lelke van. Ugyanis a dementor egyik igazi szörnyűsége az, hogy más lények pozitív érzéseit szívja magába az elrabolt érzelem helyébe minden demoralizáló és elkeserítő érzést ültetve. Szó szerint kiszipolyozzák maguk körül az örömöt és lehetőség szerint addig keserítik puszta jelenlétükkel áldozatukat, míg a szerencsétlen teljesen magába zuhan. A dementor ekkor vetemedik a tényleges táplálkozásra, mely az ő esetében a legborzasztóbb, ami emberrel történhet. Ugyanis a dementor lélekkel táplálkozik. A szó szoros értelmében kiszívja a célpont lelkét a száján át, testileg életben hagyva az áldozatot, mely innentől egy életfunkciókkal rendelkező üres porhüvely. A kiszívott lélek elvész és ezt teszi igazi borzalommá a dementort. Ezt a táplálkozási formát dementorcsóknak nevezzük.

Az, hogy az Azkaban őrei technikailag miképp szaporodnak, nem tudni. Az biztos, hogy a kétségbeesés és lehangolt szomorúság erősíti ezt a folyamatot, melyet magukból árasztanak és szaporodásuk természetellenes, állandó és sűrű köddel jár.

A dementor ellen egyetlen működőképes védekezés van, a varázslók által "kifejlesztett" és alkalmazott patrónus bűbáj. Ez a bűbáj a dementor szinte tökéletes ellentéte; egy csak pozitív érzelmekből álló védő-energia, mely minden embernek más és más (általában állat) alakot ölt. A patrónus minél több pozitív érzésből épül fel, annál erősebb a dementor ellen, melyet azonnal megtámad és ha elpusztítani nem is tudja, de sikeresen elűzi. (A kérdés már csak az, hogy mi pusztítja el vajon a dementort?)

Persze most következik a másik oldal... Tolkien híres könyveinek egyik legbrutálisabb rettenetei, melyek a dementorokkal ellentétben (eredetileg) nem alkotnak külön fajt. Ők a Nazgulok.

Valaha régen a nazgulok voltak Középfölde kilenc legnagyobb (ember)királyai. Elsők voltak népük között, példás, hatalmas és bölcs uralkodók, kik igazsággal kormányozták az emberiség birodalmait.

A baj akkor kezdődött, amikor Mordor ura, Szauron, készített nekik (saját kezűleg!) kilenc gyűrűt és nekik adta, látszólag bűnbánat és engesztelésképp. A királyok elfogadták az ajándékot, nem is tudva, milyen borzasztó átkot szabadítanak magukra.

Miután Szauron elkészítette a Gyűrűt, melynek mindegyik másik fölött hatalma van, ezek a királyok a Fekete Föld Urának szolgáivá váltak. Ekkortól nevezzük őket nazgulnak.

Mi a nazgul? Röviden, velősen fogalmazva: gyűrűlidérc. Olyan (tulajdonképpen) élőholt, ki a Gyűrű és gazdája (Szauron) teljes uralma alatt áll. Teste "megmaradt", de Mordor sötét hatalma miatt (fene tudja milyen) borzasztó változáson ment át, így a nazgulokat bő ujjú, sötét csuklyás köpeny fedi el a halandók szeme elől. Egymás közt a mordori Fekete Nyelven beszélnek, de értik és használják a közös nyelvet is. Megjelenésükben a gyűrűlidércek "sötét lovasoknak" tűnnek, amikor épp lóháton utaznak (de mint a történetből tudjuk, vannak hatalmas, wyvernszerű hátasaik is). Fegyverük általában egy hatalmas kétkezes kard és esetleg egy (Morgul)tőr. De a nazguloknak más pusztító "fegyverük" is van.

- a nazgulok lehelete mérgező (és halálos)

- akire az árnyékuk rávetül, lassan meghal

- a sikolyuk félelmet táplál az ellenfeleik szívébe és hosszú távon szintén halálos

- érintésük szintén halált hoz és bármely fegyver éri testüket, szintén megsemmisül

Fontos megjegyeznem, hogy a nazgul eredetileg nem gonosz! (Döbbenet) Tehetetlen bábjai csupán Szauron akaratának, mert testük engedelmeskedik a Sötét Úr hatalmának, de lelkük fogolyként csak tehetetlen szemlélője annak a szörnyűségnek, melyet tesznek. Ők még mindig a Múlt Királyai és ők a legboldogabbak amikor lelkük felszabadul a fogságból. (Kis spoiler: Széltetőn, amikor Frodót megsebesíti az angmari boszorkányúr, a kis hobbit ujjára húzza a Gyűrűt. Akkor látja meg az arcukat és látja rajtuk a sajnálatot és szégyenérzetet. Nem akarják bántani, csak a Gyűrű átka kötelezi őket.)

Mi pusztítja el a nazgult? Elvégre ahogy az angmai boszorkányúr fogalmaz: „Bolond! eleven férfi engem vissza nem tart!” A nazgult tehát férfi nem öl(het)i meg. De a boszorkányurat mégis elérte a vég egy még életkorát tekintve gyereknek (ergo nem férfi) számító hobbit és egy ember nő képében. (Bár a győzelembe mindketten majdnem belehalnak.) És a Gyűrű pusztulásával ők is elvesznek, de ezt egyáltalán nem bánják (sőt!).

És most érdekes kérdés következik, Kedves Olvasók. :D Ha összeeresztenénk egy-egy példányt ezekből a szörnyűségekből, melyik kerekedne ki győztesen a harcből? A gyűrűlidérc, vagy Azkaban egyik őre? Véleményeket kommentben várom. :)