Mivel beütött a böjtidő, elég ritkásan fog új bejegyzés születni a jövő héten. Éppen ezért, hogy senki se maradjon olvasásban éhesen és elmúljanak az elvonási tünetek, egy érdekes téma kerül blogom boncasztalára. :)
Amióta ember létezik, üzembiztosan létezik bűn is. Az ember már a legelején igen masszívan eltolta a dolgokat, elég csak elolvasni a Teremtés könyvének elejét Ádám, Éva, a kígyó és a tiltott gyümölcs* főszereplésével. A bűn egy elég rossz dolog (mint azt sejthetjük), de először is tisztázzuk: mi az a bűn?
- Amikor tilosban járunk? Végül is igen, de mi a tilos?
- Amikor ártunk valakinek? Az is bűn, de ennél többről van szó.
- Amikor Megszegjük Isten parancsait? No ez már majdnem telitalálat, csak pontosítani kell.
Ugyanis katolikus keresztény szemszögből (Igen, a blogbejegyzés ebből a szempontból vizsgálja a történetet. Lázadozni, ellentmondani, esetleg érv nélkül fröcsögni kommentben lehet, csak nyugodtan.) a bűnt valahogy úgy írhatjuk körül, mint:
Olyan tett, szó, gondolat, vagy mulasztás, mellyel szándékosan és tudva megszegjük Isten parancsát.
Ez szép és tömör összefoglalásnak hangzik, értelmezzük! Ugyanis van mit boncolgatni rajta. :) Tett, szó, mulasztás érthetőek. Embert ölni nem helyénvaló (tett). Vérig sérteni, megalázni, átkozni valakit szintén nem jópont (szó), az se éppen dicséretes, hogy én ugyan nem ölöm meg Gézut, de végignézem ahogy agyonrugdalják és nem teszek semmit ez ellen az állapot ellen (mulasztás). De hogy jön ide a gondolat? Hát az ember legalább gondolataiban had legyen má' szabad, nem?! :O
Az ember szabad. Teljesen az, nem csak tetteiben (nem hiszek a "sors" nevű valamiben), de gondolataiban is. Nem csap belénk a villám, ha rosszra gondolunk, de! A bűn szinte mindig gondolatban fogan meg. Minden olyan dolog, mely a fenti vastag betűs mondatba beleillik, először csak egy ártalmatlan(nak tűnő) gondolat. Mindig innen indul. Krisztus is szól róla, íme egy példa: "Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében." /Mt. 5,28/ Tehát ha te öcsém/húgom már kapcsolatban/házasságban vagy és azon veszed észre magad, hogy "hinnye, ezt a csajt, mint a lopott biciklit!", vagy "ejj de szuper pasi ez, mi mindent el tudnék vele képzelni!" már gondolatban megejtett bűn. De van más példa is, szintén Krisztustól: "Mert a szívből származnak a rossz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, erkölcstelenségek, lopások, hamis tanúskodás, káromkodások. Ezek teszik tisztátalanná az embert." /Mt. 15, 19-20/
Ergo, könnyebb bűnbe esni, mint gondolnánk! Ebből a szempontból az ember bizony nagy bajban van. A bűn ugyanis eltávolít Istentől, a végső kárhozat felé sodor. És itt már az előző bejegyzésben tárgyalt sátán már örülne, ha nem tett volna meg Isten mindent, hogy megmentse az embert és helyre hozza a kapcsot Közte és az ember között. Ugyanis Isten szereti az embert. Annyira szereti, hogy "egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Továbbá lehetővé tette a bűnbocsánatot. És bejegyzésünk témája ez:
A bűnbánat és a bűnök bocsánata. A Szentírást felcsapva és beleolvasva rengeteg csodát találunk, melyet Jézus tesz, nem válogatva, hogy ki milyen nemű, korú, vagy társadalmi helyzetű. És érdekesség: a legtöbb csodás gyógyításánál nem azt mondja, hogy "gyógyulj meg", hanem azt, hogy "bűneid bocsánatot nyertek". Mert Jézusnak hatalmában áll a bűnöket megbocsátani. Sőt, ennél is tovább megy! Azt mondta az apostoloknak:
"Bizony, mondom nektek: mindaz, amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldoztok a földön, föl lesz oldva a mennyben is." /Mt 18,18/
Tehát ezt a hatalmat az apostolok is megkapják. Krisztus nevében ördögöt űzhetnek és megbocsáthatják a bűnöket. Az apostolok utódai pedig a papság**...
... lényeg következik! Mint eddig megfejthettük, lehetőségünk van bocsánatot nyerni a bűneinkre (valamennyire már tudva, hogy mi az). Ma, a modern korban ezt úgy mondjuk, hogy meggyónjuk bűneinket. Igen ám, de mint mindenben, itt is van egy-két érdekesség. Falnak tudok szaladni amikor ilyesmit hallok: "A katolikusoknak könnyű, mert ők gyónnak és kész." ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
Krisztusban kedves testvérek, gyónni piszkosul nem könnyű ám! Azt is elárulom, miért. Mert mi kell a gyónáshoz?
- bűn (az sajnos túl sok is van)
- bűnbánat (egy fokkal nehezebb történet, mert félresöpörve az ego-t, tudatosítanunk kell magunkban, hogy amit tettünk/gondoltunk/mondtunk/stb. nem helyénvaló és emiatt bűnben vagyunk)
- pap (az ő fontosságát sokan vitatják, erre később kitérek)
- és ezt a felismert, megbánt bűnt elmondani Istennek (higgyétek el, ezt az ember önmagának se meri mondani, nem hogy másnak (még akkor sem, ha az illető jobban tudja, mint mi magunk))
Hogy is zajlik technikailag és nagyon dióhéjban a gyónás? A pap jelenlétében elmondod, milyen disznóságokat követtél el. Latin rítus szerint:
"Gyónom a mindenható Istennek és Isten helyett neked, lelkiatyám, hogy utolsó gyónásom óta ezeket a bűnöket követtem el:" - elmondod, a pap utána tanácsokat adhat és megmondja, mi az elégtétel. Utána mondod - "Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal az én jóságos Istenemet megbántottam. Erősen fogadom, hogy a bűnöket kerülöm és a jóra törekszem."
Keleti rítus szerint kicsit hosszú lenne leírnom, ezért egy lényeges részletet fejtek ki, ami fontos része a gyónásnak és bár erről oktatnak a nyugati Egyházban, de a gyónás "standard" szövegében nem szerepel:
"Gyermekem, íme Krisztus áll itt láthatatlanul, hogy elfogadja bűnvallomásodat. Ne szégyenkezz és ne félj, és semmit el ne titkolj előttem, hanem vonakodás nélkül mondj el mindent, amit cselekedtél, hogy bűnbocsánatot nyerhess a mi Urunktól, Jézus Krisztustól. Íme, előttünk az Ő képmása is***; én pedig csak tanú vagyok, hogy bizonyságot tegyek Őelőtte mindenről, amit elmondasz. Ha bármit is eltitkolnál előttem, bűneidet tetéznéd. Vigyázz hát, gyógyító helyre jöttél; nehogy gyógyulatlanul távozzál."
Ebben a szövegben választ kaptunk testvérek arra, hogy mi szükség van gyónáshoz papra! :D Ő a tanú, aki igazolja a bűnvallomásunkat. Mert a közhiedelemmel ellentétben nem a papnak gyónunk, hanem Istennek. De tanúra is szükség van. Mellesleg az Isten bocsánatának kegyelmét a pap közvetíti.
Továbbra is hangsúlyozom, gyónni nem könnyű. Mármint akkor, ha az ember lelkiismeretesen és felkészülten csinálja. És itt érkeztünk egy másik ponthoz, nevezetesen...
...a gyónás hibás lépései:
1. nem készülünk fel, igazából bűnbánat sincs. Tipikus "nem öltem, nem loptam, más bűnömre nem emlékszem" esete.
2. lányok (általános) hibája: azt is meggyónjuk, amit valójában nem is tettünk meg!
3. fiúk (általános) hibája: egy-két dolgot nem tartunk bűnnek, tehát nem gyónjuk meg. Ejnye öcsém, jobban tudod mi a bűn, mint Isten? :O
4. annyira, de annyira szégyelljük a bűneink ólomsúlyát, hogy meg se valljuk.
Összefoglaló: az ember állandóan ki van téve kísértéseknek és megesik, hogy bűnbe esik. A bűn rossz dolog, tönkreteszi az embert, de szerencsére van kiút a bűn csapdáiból. Forduljunk Krisztus felé és kérjük tőle a bűnök bocsánatát. Apostolai (papság, püspökök) által megadja majd. :)
Lábjegyzet:
*tiltott gyümölcs - sehol sem írja a Szentírás, hogy a tiltott gyümölcs alma volt ám! :) Az almát szeretem, finom.
**Papság - lásd korábbi bejegyzés
***Íme, előttünk az Ő képmása is - a keleti egyházban legbeváltabb szokás Krisztus ikon előtt gyónni. Akár templomban, akár máshol.
