Egyszer már írtam a nemzeti öntudatról, majdnem négy évvel ezelőtt. Most ismét előveszem a témát, de kicsit megforgatva: a szélsőségek helyett most arra térnék ki kicsit bővebben és példákkal illusztrálva, hogy mit is jelent a helyes hazaszeretet? Szélsőségek, baromságok, káros szövődvények nélkül.
Véleményem szerint a következő módokon lehet és kell* szeretni a hazát:
- ismerni kell népünk történelmét. Bizony, 1222 nem csak irányítószám! Hunyadi a törökverő (János és a fiai) és nem az SS (történelmünk szégyenfoltja). A múlt ismerete fontos, hogy ne kövessük el a jelenben/jövőben a múlt hibáit.
- ismernünk kell népünk kultúráját. A Tokaji aszúból taplóság fröccsöt készíteni, aki citerázik az nem (csak) fázik, zenél(het is), Petőfi Sándor költő volt, és ha a boltban vásárolunk, nem helyes forma a "Akkor lesz egy...", hanem a "Kérek szépen egy..." a kultúrált formula. A kultúránk helyes ismerete a helyesírásra és helyes beszédre is kiterjed, kerülendő a "de viszont", a "folyó" szó "ly"-al, a "hajó" szó "j"-vel írandó. Tudni kell, hol van vessző a mondatban és hogyan hangsúlyozunk a beszédben. És kérem szépen, nem thömkhödjük thele fhölöslegeshen "h"-val a mondhathunkat hirtelen öthlethtől vhezérelhve! A "b" nem egyenlő "v", ezek külön hangok és betűk.
-ismerni kell hazánk természeti kincseit és azokat megőrizni az utókornak. A Duna és a Tisza folyók, nem tavak. A túzok egy földön fészkelő madár. Az akác egy invazív fa. A Mecsek nem északkeleten keresendő. Nem engedjük szabadon az otthon tartott, de megunt vörösfülű ékszerteknőst.
- tudni kell jó magyarként viselkedni. A hölgyeket előre engedjük az ajtóban, amikor annak helye van. Tudjuk, mikor kell a férfinak előbb bemennie egy ajtón. Tiszteljük az idősebbeket. Gondoskodunk a nálunk gyengébbekről és nem terrorizáljuk őket. Jó házigazdák vagyunk és/de nem élünk vissza a vendégjoggal. Mivel nem sunyiskodunk, véleményünket arccal, névvel vállaljuk, ha szükséges. Az internet arctalanságát kihasználva nem válunk arcátlanná.
- tudni kell hazánk törvényeit és azokat betartani. Nem csalunk adót. Nem lopunk. Nem verjük szét a metrót a fél várossal együtt, ha nyer/kikap a csapat, mert az bűncselekmény. Nem firkáljuk össze a falat/buszt/bármit. A védett növényeket/állatokat nem pusztítjuk.
- képesnek lenni arra, hogy akkor is kitartsunk hazánk oldalán, amikor éppen nehezen döcög a szekér. Ha már kimentünk külföldre, nem messziről okoskodunk az itteni életről. Ha már kimentünk, valamikor hazatérünk. Fontos: hazajövünk! Mert a hazánk ez a föld (és annak minden kincse).
Nagyon fontos elem és manapság kiemelt pont:
- fel kell lépni a nemzetre káros dolgokkal szemben. Nem, nem a "migráns áradatról" beszélek. Hanem a magyarságra káros eszmékről, elméletekről. A finnugor voltunk nem ciki, nem vagyunk kiemelkedett, felsőbbrendű nép a többihez képest. Kerüljük a szélsőségeket (akár jobb, akár baloldali, akár csőkonzervatív, akár hippi-liberális), mert minden szélsőség káros a nemzetre. Lándzsát törünk a történelmet, jelent, tudományt, hitet eltorzító baromságokkal szemben (pl. magyar ősnép elmélet, lapos Föld mítosz, oltáskritikusság, szinkretizmus stb.).
-tisztában lenni azzal, hogy magyarok vagyunk. Nem Magyarországon tengődő lelkek, nem MAGYAROK (árpádsávval dekorálva), pláne nem pártus-szkíta-hun-szuper-atom-turbó-magyharok, vagy maják. Nem pörögjük túl a dolgot, magyarok vagyunk.
A felsorolás közel sem teljes. Több bejegyzésnyit lehetne boncolgatni csak az eddig feljegyzett pontonként... tehát most csak amolyan összefoglalót írtam. A hazaszeretet fontos dolog, de normálisan éljük meg! Hülyéből sok van, mi ne legyünk azok!
Nem kell túlspirázni. Hazánk natúr vígan lengő zászlaja nem csak szelet jelez. Egy népet is jelöl.
Lábjegyzet: egy kis magyarázat nem árt
*kell szeretni a hazát - véleményem szerint a hazaszeretetnek nem csak létjogosultsága van. Az ember társas lény és normál esetben mindenki tartozni akar valahová. Így hát akiben nincs egy cseppnyi hazaszeretet/nemzeti öntudat sem, az olyan, mint a gyökerétől megfosztott növény.
(De utószóként fontos kiemelnem: attól, hogy a növény nem plakátozza ki, hogy "mekkora cukorrépa-főgyökérzetem van", attól függetlenül az a növény egész és megél a földbe kapaszkodva.)