Malkáv blogja

Nos, ez a blog már a második verzió, mely több évnyi hibernáció után (2008 óta) úgy néz ki, ismét új erőre kap. A szabályok továbbra is egyszerűek: olvasni nem kötelező, véleményt formálni szabad. Thotferi számára külön szabályzat: - köteles udvarias hangnemben hozzászólni - nem kritizálhatja az Olvasókat - nem kritizálhatja az admint sem - nem reklámozhatja a saját szemetesládáját (blog) - nem jeleníthet meg sufnioldalakról linkeket A fenti szabályok megsértése a hozzászólás automatikus moderálását vonja maga után, indoklás nem szükséges.

Friss topikok

Linkblog

HTML

Minden idők leghíresebb ősállata

2013.08.25. 19:54 | Malkav | Szólj hozzá!

Aki netán nem látta a Jurassic park c. filmet, melyről írtam is anno, sürgősen pótolja ezt a súlyos hiányosságot! :D Utána üljön a gépe elé, nyissa meg ezt a blogot és olvassa végig ezt a bejegyzést, ami gyerekkorom óta kedvenc ősállatomat elemzi és mutatja be (gondosan laikusok számára!). :) Ez az állat a nem-hivatalos főszereplője is a fent említett első kettő pöpec filmnek és szerepel a harmadik (HAGYJUK milyen... :D) eleje táján egy rövid ideig.

Szóval mai elbeszélésem témája a híres, nevezetes Tyrannosaurus rex, rövidítve T-rex. Hip-hip Hurrááá! :D

Tyrannosaurus.gif

Története dióhéjban, íme!

A T-rex első fossziliáinak egyikét Edward Drinker Cope találta meg 1892-ben. Akkor Cope a Manospondylus gigas nevet adta neki (elég töredékes leletet talált egyébként), egy másik maradványt egy Barnum Brown nevű arc 1900-ban talált meg és ő Dynamosaurus imperiosus-nak nevezte el a fajt. Erre rá öt évvel bukkant fel végül Henry Fairfield Osborn, aki az Amerikai Természetrajzi Múzeum vezetője volt és aki alapos vizsgálatoknak vetette alá a korábban talált leletet. Amikor rájött, hogy ezek mind ugyan ahhoz a fajhoz tartoznak, "összesítve" a Tyrannosaurus rex nevet adta végül. A nem a görög τυραννος (ejtsd "türannosz") és σαυρος ("szaürosz") egyesítése, mely zsarnok gyíkot jelent. Osborn a faj megnevezésére a latin rex ("király") nevet adta, ezzel hangsúlyozva, hogy (a korban talált) legnagyobb ragadozóról van szó, mely a "zsarnok gyík király".

Élőhelye:

A Tyrannosaurus rex leleteit Nyusgat-Amerikában találták meg. Konkrét T-rex leleteket (tudtommal) csak onnan ástak elő.

Méretei, külseje:

Az átlag, kifejlett állat csípőmagassága kb. 4 méter, hossza 12-13 méter és tömege a becslések alapján 4,5-6 tonna között lehetett. Jellegzetessé teszi a hatalmas, erőteljes felépítésű feje, aránytalanul rövid mellső végtagjai (melyeken csupán kettő ujj van), a satnya karokhoz képest hosszú hátsó végtagok és a hosszú, a test kiegyensúlyozását segítő masszív farok. Az állatnak csupán a feje kb. 1,5 méter körül van, legnagyobb fogai (gyökérrel együtt) egy 30 cm-es vonalzó hosszúságúak. Nem lehetett kellemes élmény a harapása. :D De a komolyabb elemzést illik fejtől a farokig, rendszerezve végezni, hát kezdjünk is neki!

A fej:

Tyrannosaurus - Tarbosaurus.bmpBal oldalt: Tyrannosaurus rex, jobb oldalt: Tarbosaurus bataar

Mint láthatjuk, a T-rex feje elképesztően széles és robosztus a többi nagytestű ragadozó dinoszauruszéhoz képest. Feltételezhetjük, hogy ezen a téren neki van a legmasszívabb koponyája. Ami még érdekesebbé teszi ezt a hatalmas fejet: szemből nézve láthatjuk, hogy a T-rex szemei egymástól távol esnek és előre néz/lát velük, tehát mind a két szemével egyszerre látja a célpontot. Ez teszi számára lehetővé, hogy pontosan fel tudja becsülni a távolságot, ami a vadászathoz óriási segítség. A "mindkét szemmel egy pontra látás" képességét, mi emberek jól ismerjük. :) Ezt nevezzük szaknyelven binokuláris látásnak. Az állatnak roppant kifinomult szaglása volt, mely megbolygatja rendesen a tudományt. A számítások szerint ugyanis olyan fejlett szaglása lehetett, melyekkel a vadászkutyákat is megszégyeníti, gyakorlatilag a keselyűkhöz hasonlóan érzékeli a szagokat. Megemlítendő még a T-rex állkapcsa és harapóereje. A fej méreteihez képest az ő állkapcsa óriási. Hatalmas felület állt rendelkezésre az állkapcsát összezáró izmok tapadására, a feltételezések szerint a T-rex harapásának ereje a missisipi-aligátorénak tízszerese, ezzel övé a valaha élt szárazföldi állatok közül a legnagyobb harapási erő.

UCMP_Trex_skull_lower_left.JPG(Íme a T-rex roppant feje. Minden amit mondtam, most leellenőrizhető. :D)

Törzs:

A Tyrannosaurus fejét a törzsével egy rövid, S alakú nyak köti össze, melynek csigolyái szintén vaskosak, hogy jól bírják a roppant fejet. Különösebb újdonságot nem tudnék mondani a törzzsel kapcsolatban, legfeljebb talán annyit, hogy a test méreteihez képest kicsit vékonyaknak tűnnek a bordák. Ja, és persze egy kis hasonlóság a madarakkal: a T-rexnek is van villacsontja, mely a madarak jellegzetessége*! :D Az állat törzsét egy legalább 40 csigolyából álló, merev farok egészítette ki, egyensúlyban tartva az állatot és valószínűleg a manőverezésben segített...

Mellső végtagok:

No, ez a mai napig izzasztja a tudósokat. Itt egy hatalmas nagy állat, kettő nevetségesen kicsi mellső végtaggal. A T-rex karjai ugyanis alig volt hosszabb karja 1 méternél, ami figyelembe véve az állat méreteit, elég halovány. Ráadásul csupán kettő ujj volt rajta. Mire jó ez? Több elmélet is született rá, melyeket leírok és utána dőlt betűvel véleményt mondok:

1. a T-rex karja arra volt jó, hogy leszorítsa vele a prédát. Egy akkora végtaggal, amivel a saját száját sem éri el? Ezt át kéne gondolni újra...

2. a T-rex karja arra volt jó, hogy esés esetén feltornázza magát vele álló helyzetébe. Gyerekek, ezt most képzeljük el lelki szemeinkkel (segítségül hívva a vizuális fantáziánkat) és bírjuk ki röhögés nélkül)


3. A T-rex karja a párzásban nyújtott segítséget, a mai óriáskígyók sarkantyúihoz hasonlóan. Ez legalább elképzelhető...

Hiszen a T-rex karjai roppant kicsik, de amióta a Tyrannosaurus szerű dinoszauruszok megjelentek (és az elég sok idő volt ám, kb. 40 millió évvel a T-rex előtt!), már nekik is ilyen rövid karjuk volt és ez alatt az idő alatt a karok nem tűntek el teljesen (ahogy azt kellett volna, ha a végtagoknak tényleg nincs funkciójuk). Minden esetre a mellső végtagok pontos szerepe még mindig sűrű ködbe bújó találgatások sora.

Hátsó végtagok:

A T-rex hátsó végtagjai viszont gyakorlatilag ellentétei a mellsőknek. Az állat lábai a hozzájuk hasonló nagy testű, ragadozó dinoszauruszokéhoz képest a leghosszabbak (rokona a Daspletosaurus kivételével).

Miután ilyen hatásosan kifejtettük, hogy is néz ki, térjünk rá pár bonyolultabb történetre... pl. hogyan mozgott?

A mai napig különböző csoportok számítgatják különböző módokon, különböző adatokkal a T-rex maximális sebességét és mindig különböző eredmények születnek. Vannak akik max. 10 km/h-s sebességet állítanak, vannak akik akár 50-60 km/h-s turbóként mutatják be az állatot. Mivel nincs élő T-rexünk, nem tudjuk megmérni a valós sebességét, így ez talány marad. Az viszont érdekesség (és a gyorsasága ellen(?) szól), hogy a T-rex combcsontja hosszabb a sípcsontnál, ami a jelenkorban élő gerincesek közül egyre jellemző bizonyosan: az emberre. Bár még nem találtak olyan lábnyomokat, melyek futást örökítettek volna meg (és itt futás alatt azt értem, hogy egy rövid pillanatra mind a két láb a levegőben van), ezért gyanítják, hogy a T-rex legfeljebb erőltetett menetre lehetett képes. Bár ez még nem jelenti azt, hogy a T-rex menthetetlenül lassú lenne, elvégre e-szerint az elképzelés szerint az elefánt sem tud futni... és a nagy testű zsákmányállatok sem voltak annyira fürgék.

Jurassic Park T-rex.jpg

És ha már itt tartunk... a húsevő mivolta nyilvánvaló, de akkor most aktív ragadozó a T-rex, vagy inkább egy nagyra nőtt dögevő? A Tyrannosaurus rex táplálkozásával kapcsolatos viták még távolról se befejezettek, ezért most következzen egy kis pro és kontra:

Jack Horner (nagytestű, kacsacsőrű dinoszaurusz szakértő(((!!!!)))) szerint a T-rex kizárólag dögöt evett és sosem vadászott. Érvei a következők:

•A Tyrannosaurus karjai rövidek a többi ismert ragadozóéhoz viszonyítva. Horner kijelentette, hogy a karok túl rövidek voltak ahhoz, hogy annyi erőt fejtsenek ki, amennyi a zsákmány megtartásához szükséges.
•A Tyrannosaurus szaglógumói és szaglószervi idegei nagyok voltak (az agy méretéhez képest). Ez arra enged következtetni, hogy igen fejlett szaglóérzékkel rendelkezett, amivel képes volt nagy távolságból is kiszagolni a tetemeket, ahogyan a mai keselyűk. A dinoszauruszok szaglógumóin végzett vizsgálat kimutatta, hogy a 21 tesztelt faj közül a Tyrannosaurus rex szaglóérzéke volt a legfejlettebb.
•A Tyrannosaurus fogai alkalmasak voltak a csontok összezúzására, így annyi élelmet nyerhetett ki a tetemből, amennyit csak lehetséges volt, beleértve a csontvelőt is, ami rendszerint a leginkább tápláló rész.

•A Tyrannosaurus potenciális zsákmányállatai között voltak olyanok, amelyeknél lassabban mozgott, ám a tény, hogy csak járásra utaló bizonyítékok léteznek, futásra utalók nem, ami jelezheti azt, hogy nem üldözte a prédát, mert dögevő volt.

És most a kontra:

•Bár a Tyrannosaurus karjai elég rövidek voltak valóban, de a roppant állkapocs ezt a hiányosságot ellensúlyozza.

•A keselyűk sem "kiszagolni" szokták a tetemeket több km magasságból. A szaglás a talajközelben előnyös, amikor a keselyű vitorlázik, éles szemével "sasolja" az elhullott állatokat.

• A csontvelőt olyan aktív ragadozó állatok is fogyasztják, mint pl. a kutyafélék, farkasok, stb. Az ő harapásuk is elképesztően erős a szárazföldi gerincesek között.

•A T-rex zsákmányállatai (többnyire nagytestű növényevők) szintén nem a sebességükről voltak híresek, továbbá a táplálékszerzési stratégiáját kutatók érdekes gondolatokat fejtettek ki, lásd később.

•A Tyrannosaurus szemüregei úgy helyezkedtek el, hogy a szemek előre nézhettek, jobb binokuláris látást biztosítva, mint amilyennel a mai héják rendelkeznek. A Tyrannosaurus fejlődési vonalán egyenletesen fejlődött a binokuláris látás. Nehéz elképzelni, hogy a természetes szelekció során hogyan maradhatott hosszú távon előny a mélység érzékelése és a sztereoszkóp látás, ha az állat dögevő volt. Mellesleg a modern állatoknál a binokuláris látás főként a ragadozóknál található meg.
Személy szerint a legtöbb paleontológussal úgy vélem, hogy a legtöbb mai húsevőhöz hasonlóan a Tyrannosaurus egyszerre volt aktív vadász és dögevő is. Elvégre a tetem biztosan nem fut el és ellenállást sem tanúsít, ergo sokkal kényelmesebb megoldás az éhségcsillapításra. Viszont ha vadászni kell, hát vadászni kell... :)
További kérdőjel még az, hogy ha a T-rex vadászott, akkor hogyan tette? A sebessége ugye vitatott...
t_rex_family.jpg
Nos, itt a tudósok arra gyanakodnak, hogy a T-rex egy érdekes stratégiát alkalmazott, nevezetesen családostul ment vadászni. Az eddig talált kölyök T-rex leletek mind karcsúak, mozgékonyabb testfelépítésűek a felnőtteknél. Az elképzelés így fest dióhéjban: a kölyök előremegy, megkerüli a célpontot biztos távolságból és fedezékből, majd előrerontva a felnőttek felé tereli az áldozatot, melyekre a szülők lehetőleg lesből lecsapnak és megölik. Ennek a stratégiánik bizonyítékait még gyűjtögetik, bár találtak rá utaló jeleket, még nem bizonyított.
Ami még hátra van:
A T-rex a legismertebb dinoszaurusz mind közül. Roppant mérete, fenyegető külseje tette a mozivásznak egyik legkedveltebb óriásává, rengeteg könyv, számítógépes (vagy egyéb) játék foglalkozik vele, vagy legalábbis megjeleníti. :) Elég csak egy-két régebbi Tomb Raider játékra gondolnunk, vagy elolvasni egy dinoszauruszokkal foglalkozó könyvet. Vagy elolvasni/megnézni a Jurassic Parkot. :D
És ha már Jurassic Park... nem tudom megállni, hogy ne hozzam fel, hiába írtam többször is, hogy inkább hagyjuk. :D

Testvérek, ettől agyrászt kapok:
Jurassic park 3.jpgSzinte hallom, ahogy hangok százai mondják: "Ejnye Malkáv, ez csak egy film egy agyatlan hülyeség, ne húzd föl magad rajta! :D" NEM! Ez elvi kérdés! >:) Egyébként igaz, ez csak egy hollywoodi film. Ez hollywoodi film, amit sajnos a közfigyelem képes tudományos ténynek kezelni! :O
Félreértés ne essék: nem vitatom, hogy a Spinosaurus (aegyptiacus) hosszabb volt a T-rexnél. Nem vonom kétségbe, hogy (főleg a gerince mentén futó, akár 2 m hosszúra megnövő csigolyanyúlványoknak hála) magasabb is volt. Nem vonom kétségbe, hogy a Spinosaurus koponyája a maga átlag 1,75 cm hosszával a Tyrannosaurus koponyájánál is hosszabb volt. Amit vitatok a következő, ami a közvéleményben elég elterjedt:
"A két faj csatájából tehát a Spinosaurus került volna ki győztesen, ha valaha is találkoznak, ez azonban soha nem történhetett meg..." NEM! Szerintem már pedig nem a Spinosaurus győzött volna, azt is kifejtem miért!
1. a Spinosaurus piszkosul sérülékeny hátvitorlája egy hatalmas, sebezhető felület.
2. a Spinosaurus koponyája hosszabb volt a T-rexénél, de a harapása jelentősen gyengébb. Hasonlítsuk csak össze a Spinosaurus hosszú és keskeny állkapcsát a T-rex rövidebb, de sokkal masszívabb és szélesebb állkapcsával. Ez a harapóerő közti különbség nagyon szembetűnő. Mondhatnánk, hogy "a Spinosaurus feje nagyon hasonlít a nílusi krokodiléra, melynek bitang harapása van!", de az az igazság, hogy sokkal kevésbbé hasonlít rá, mint gondoljuk... A krokodiloknak és főleg az aligátoroknak ugyanis nem csak hosszú az állkapcsuk, de széles is. A Spinosaurus feje inkább a gangeszi gaviáléra hasonlít, mely harapóerő tekintetében nem világcsúcstartó... de nincs is rá szüksége, elvégre elsősorban halevő.

Szóval, íme! Dióhéjban bemutattam kedvenc dinoszauruszomat, az igazi nagymenőt! :D Igen, elfogult vagyok vele szemben. Ha bárkinek bármi véleménye, kérdése, óhaja, sóhaja, vagy röffögnivalója akad, megteheti kommentek sormájában. :) Addig is zúgjon az üvöltés messze földön! :D

Lábjegyzet:

Dinoszauruszok villacsontja: igen, a madarak a dinoszauruszok utolsó élő leszármazottjai. Úgy tekintsetek rájuk ezen túl, hogy egy letűnt, de dicsőséges kor hírmondói. :)

Címkék: vélemény videó tudomány gondolat múlt

A bejegyzés trackback címe:

https://malkav.blog.hu/api/trackback/id/tr365476545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása