Aki netán nem látta a Jurassic park c. filmet, melyről írtam is anno, sürgősen pótolja ezt a súlyos hiányosságot! :D Utána üljön a gépe elé, nyissa meg ezt a blogot és olvassa végig ezt a bejegyzést, ami gyerekkorom óta kedvenc ősállatomat elemzi és mutatja be (gondosan laikusok számára!). :) Ez az állat a nem-hivatalos főszereplője is a fent említett első kettő pöpec filmnek és szerepel a harmadik (HAGYJUK milyen... :D) eleje táján egy rövid ideig.
Szóval mai elbeszélésem témája a híres, nevezetes Tyrannosaurus rex, rövidítve T-rex. Hip-hip Hurrááá! :D
Története dióhéjban, íme!
A T-rex első fossziliáinak egyikét Edward Drinker Cope találta meg 1892-ben. Akkor Cope a Manospondylus gigas nevet adta neki (elég töredékes leletet talált egyébként), egy másik maradványt egy Barnum Brown nevű arc 1900-ban talált meg és ő Dynamosaurus imperiosus-nak nevezte el a fajt. Erre rá öt évvel bukkant fel végül Henry Fairfield Osborn, aki az Amerikai Természetrajzi Múzeum vezetője volt és aki alapos vizsgálatoknak vetette alá a korábban talált leletet. Amikor rájött, hogy ezek mind ugyan ahhoz a fajhoz tartoznak, "összesítve" a Tyrannosaurus rex nevet adta végül. A nem a görög τυραννος (ejtsd "türannosz") és σαυρος ("szaürosz") egyesítése, mely zsarnok gyíkot jelent. Osborn a faj megnevezésére a latin rex ("király") nevet adta, ezzel hangsúlyozva, hogy (a korban talált) legnagyobb ragadozóról van szó, mely a "zsarnok gyík király".
Élőhelye:
A Tyrannosaurus rex leleteit Nyusgat-Amerikában találták meg. Konkrét T-rex leleteket (tudtommal) csak onnan ástak elő.
Méretei, külseje:
Az átlag, kifejlett állat csípőmagassága kb. 4 méter, hossza 12-13 méter és tömege a becslések alapján 4,5-6 tonna között lehetett. Jellegzetessé teszi a hatalmas, erőteljes felépítésű feje, aránytalanul rövid mellső végtagjai (melyeken csupán kettő ujj van), a satnya karokhoz képest hosszú hátsó végtagok és a hosszú, a test kiegyensúlyozását segítő masszív farok. Az állatnak csupán a feje kb. 1,5 méter körül van, legnagyobb fogai (gyökérrel együtt) egy 30 cm-es vonalzó hosszúságúak. Nem lehetett kellemes élmény a harapása. :D De a komolyabb elemzést illik fejtől a farokig, rendszerezve végezni, hát kezdjünk is neki!
A fej:
Bal oldalt: Tyrannosaurus rex, jobb oldalt: Tarbosaurus bataar
Mint láthatjuk, a T-rex feje elképesztően széles és robosztus a többi nagytestű ragadozó dinoszauruszéhoz képest. Feltételezhetjük, hogy ezen a téren neki van a legmasszívabb koponyája. Ami még érdekesebbé teszi ezt a hatalmas fejet: szemből nézve láthatjuk, hogy a T-rex szemei egymástól távol esnek és előre néz/lát velük, tehát mind a két szemével egyszerre látja a célpontot. Ez teszi számára lehetővé, hogy pontosan fel tudja becsülni a távolságot, ami a vadászathoz óriási segítség. A "mindkét szemmel egy pontra látás" képességét, mi emberek jól ismerjük. :) Ezt nevezzük szaknyelven binokuláris látásnak. Az állatnak roppant kifinomult szaglása volt, mely megbolygatja rendesen a tudományt. A számítások szerint ugyanis olyan fejlett szaglása lehetett, melyekkel a vadászkutyákat is megszégyeníti, gyakorlatilag a keselyűkhöz hasonlóan érzékeli a szagokat. Megemlítendő még a T-rex állkapcsa és harapóereje. A fej méreteihez képest az ő állkapcsa óriási. Hatalmas felület állt rendelkezésre az állkapcsát összezáró izmok tapadására, a feltételezések szerint a T-rex harapásának ereje a missisipi-aligátorénak tízszerese, ezzel övé a valaha élt szárazföldi állatok közül a legnagyobb harapási erő.
(Íme a T-rex roppant feje. Minden amit mondtam, most leellenőrizhető. :D)
Törzs:
A Tyrannosaurus fejét a törzsével egy rövid, S alakú nyak köti össze, melynek csigolyái szintén vaskosak, hogy jól bírják a roppant fejet. Különösebb újdonságot nem tudnék mondani a törzzsel kapcsolatban, legfeljebb talán annyit, hogy a test méreteihez képest kicsit vékonyaknak tűnnek a bordák. Ja, és persze egy kis hasonlóság a madarakkal: a T-rexnek is van villacsontja, mely a madarak jellegzetessége*! :D Az állat törzsét egy legalább 40 csigolyából álló, merev farok egészítette ki, egyensúlyban tartva az állatot és valószínűleg a manőverezésben segített...
Mellső végtagok:
No, ez a mai napig izzasztja a tudósokat. Itt egy hatalmas nagy állat, kettő nevetségesen kicsi mellső végtaggal. A T-rex karjai ugyanis alig volt hosszabb karja 1 méternél, ami figyelembe véve az állat méreteit, elég halovány. Ráadásul csupán kettő ujj volt rajta. Mire jó ez? Több elmélet is született rá, melyeket leírok és utána dőlt betűvel véleményt mondok:
1. a T-rex karja arra volt jó, hogy leszorítsa vele a prédát. Egy akkora végtaggal, amivel a saját száját sem éri el? Ezt át kéne gondolni újra...
2. a T-rex karja arra volt jó, hogy esés esetén feltornázza magát vele álló helyzetébe. Gyerekek, ezt most képzeljük el lelki szemeinkkel (segítségül hívva a vizuális fantáziánkat) és bírjuk ki röhögés nélkül)
3. A T-rex karja a párzásban nyújtott segítséget, a mai óriáskígyók sarkantyúihoz hasonlóan. Ez legalább elképzelhető...
Hiszen a T-rex karjai roppant kicsik, de amióta a Tyrannosaurus szerű dinoszauruszok megjelentek (és az elég sok idő volt ám, kb. 40 millió évvel a T-rex előtt!), már nekik is ilyen rövid karjuk volt és ez alatt az idő alatt a karok nem tűntek el teljesen (ahogy azt kellett volna, ha a végtagoknak tényleg nincs funkciójuk). Minden esetre a mellső végtagok pontos szerepe még mindig sűrű ködbe bújó találgatások sora.
Hátsó végtagok:
A T-rex hátsó végtagjai viszont gyakorlatilag ellentétei a mellsőknek. Az állat lábai a hozzájuk hasonló nagy testű, ragadozó dinoszauruszokéhoz képest a leghosszabbak (rokona a Daspletosaurus kivételével).
Miután ilyen hatásosan kifejtettük, hogy is néz ki, térjünk rá pár bonyolultabb történetre... pl. hogyan mozgott?
A mai napig különböző csoportok számítgatják különböző módokon, különböző adatokkal a T-rex maximális sebességét és mindig különböző eredmények születnek. Vannak akik max. 10 km/h-s sebességet állítanak, vannak akik akár 50-60 km/h-s turbóként mutatják be az állatot. Mivel nincs élő T-rexünk, nem tudjuk megmérni a valós sebességét, így ez talány marad. Az viszont érdekesség (és a gyorsasága ellen(?) szól), hogy a T-rex combcsontja hosszabb a sípcsontnál, ami a jelenkorban élő gerincesek közül egyre jellemző bizonyosan: az emberre. Bár még nem találtak olyan lábnyomokat, melyek futást örökítettek volna meg (és itt futás alatt azt értem, hogy egy rövid pillanatra mind a két láb a levegőben van), ezért gyanítják, hogy a T-rex legfeljebb erőltetett menetre lehetett képes. Bár ez még nem jelenti azt, hogy a T-rex menthetetlenül lassú lenne, elvégre e-szerint az elképzelés szerint az elefánt sem tud futni... és a nagy testű zsákmányállatok sem voltak annyira fürgék.
És ha már itt tartunk... a húsevő mivolta nyilvánvaló, de akkor most aktív ragadozó a T-rex, vagy inkább egy nagyra nőtt dögevő? A Tyrannosaurus rex táplálkozásával kapcsolatos viták még távolról se befejezettek, ezért most következzen egy kis pro és kontra:
Jack Horner (nagytestű, kacsacsőrű dinoszaurusz szakértő(((!!!!)))) szerint a T-rex kizárólag dögöt evett és sosem vadászott. Érvei a következők:
•A Tyrannosaurus potenciális zsákmányállatai között voltak olyanok, amelyeknél lassabban mozgott, ám a tény, hogy csak járásra utaló bizonyítékok léteznek, futásra utalók nem, ami jelezheti azt, hogy nem üldözte a prédát, mert dögevő volt.
És most a kontra:
•Bár a Tyrannosaurus karjai elég rövidek voltak valóban, de a roppant állkapocs ezt a hiányosságot ellensúlyozza.
•A keselyűk sem "kiszagolni" szokták a tetemeket több km magasságból. A szaglás a talajközelben előnyös, amikor a keselyű vitorlázik, éles szemével "sasolja" az elhullott állatokat.
• A csontvelőt olyan aktív ragadozó állatok is fogyasztják, mint pl. a kutyafélék, farkasok, stb. Az ő harapásuk is elképesztően erős a szárazföldi gerincesek között.
•A T-rex zsákmányállatai (többnyire nagytestű növényevők) szintén nem a sebességükről voltak híresek, továbbá a táplálékszerzési stratégiáját kutatók érdekes gondolatokat fejtettek ki, lásd később.
Testvérek, ettől agyrászt kapok:
Szinte hallom, ahogy hangok százai mondják: "Ejnye Malkáv, ez csak egy film egy agyatlan hülyeség, ne húzd föl magad rajta! :D" NEM! Ez elvi kérdés! >:) Egyébként igaz, ez csak egy hollywoodi film. Ez hollywoodi film, amit sajnos a közfigyelem képes tudományos ténynek kezelni! :OSzóval, íme! Dióhéjban bemutattam kedvenc dinoszauruszomat, az igazi nagymenőt! :D Igen, elfogult vagyok vele szemben. Ha bárkinek bármi véleménye, kérdése, óhaja, sóhaja, vagy röffögnivalója akad, megteheti kommentek sormájában. :) Addig is zúgjon az üvöltés messze földön! :D
Lábjegyzet:
Dinoszauruszok villacsontja: igen, a madarak a dinoszauruszok utolsó élő leszármazottjai. Úgy tekintsetek rájuk ezen túl, hogy egy letűnt, de dicsőséges kor hírmondói. :)
